<BODY bgcolor=black>
<center>
<table border=0 width=90%>
<tr><td colspan=3>
<img height=300 width=100% src=banner.jpg>
</tr></td>
<tr>
<td width=25% bgcolor=grey><script type="text/javascript" src="nevnap.js"></script></td>
<td width=50% bgcolor=grey><center><font size=6 color=red><b>Főoldal</b></font></center></td>
<td width=25% bgcolor=grey><a href="http://google.hu"><img height="25" width="25" src=google.png align=right></a><a href="http://wikipedia.hu"><img height="25" width="25" src=wiki.png align=right></a><a href="http://facebook.com"><img height="25" width="25" src=facebook.jpg align=right></a></td>
</tr>
<tr>
<td width=10% valign=top bgcolor=grey><ul>
<b>
Főoldal
<li><a href="birszül.html">Birodalom születése</a>
<li><a href="fénykor.html">Birodalom fénykora</a>
<li><a href="szultánok.html">Főbb szultánok</a>
<li><a href="mohács.html">Mohácsi csata</a>
<li><a href="hanyatlás.html">Birodalom hanyatlása</a>
<li><a href="bukás.html">Birodalom bukása</a>
<li><a href="építészet.html">Építészet</a>
</b>
</ul></td>
<td colspan=2 width=90% bgcolor=white>
<center><b><h1>Irodalom és költészet</h1></h1>
I. Szulejmán uralkodása alatt megjelentek a nyelvben is a perzsa stílusjegyek, amelyet a birodalmi költők előszeretettel alkalmaztak, többek között Hajáli, Ráhmi és Lámi történészek, Ali és Szaadaddin, valamint Abú-Szuud tudósok művei terjedtek el. A perzsa nyelv befolyása dagályosságot eredményezett a költészetben, cirádás költemények születtek, például Nergriszinél. A nagy lírikusok, például Szulejmán Fuzúlí (1480-1556) és Báki (1526-–1600), kezdetben perzsa példákat utánoztak, de idővel sajátos török stílust alakítottak ki, amely lassan kiszorította a perzsa befolyást. Kimagaslóak az irodalmi értékű tudományos prózairodalom remekei, amelyeket a történetírás, orvostudomány, csillagászat terén alkottak. Musztafa Naímá történetíró már nemcsak a történelmi események leírására szorítkozott, hanem széles tartományban elemezte is az azokat kiváltó okokat. Virágzott az életrajzírás, Kátib Cselebí (1614–-1682) az iszlám kultúra lexikonát alkotta meg arab, perzsa és török nyelven, míg Evlija Cselebí (1614–-1682) Ibn Battúta nyomdokain haladva, negyven éven át utazgatott az akkor már eléggé kiterjedt Oszmán Birodalom tartományaiban, és tízkötetes munkájában, az Utazások könyvében megörökítette emlékeit.
<p><img src=koltő.jpg><br>
Fuzúli<br>
1483–-1556<br>
A kor legjelentősebb írója, költője
</center>
</td>
</center><tr>
<td align=right colspan=3><font color=green><blink>Minden jog fenntartva ® 2013</blink></td></tr>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>