|
Irodalom és költészet
I. Szulejmán uralkodása alatt megjelentek a nyelvben is a perzsa stílusjegyek, amelyet a birodalmi költők előszeretettel alkalmaztak, többek között Hajáli, Ráhmi és Lámi történészek, Ali és Szaadaddin, valamint Abú-Szuud tudósok művei terjedtek el. A perzsa nyelv befolyása dagályosságot eredményezett a költészetben, cirádás költemények születtek, például Nergriszinél. A nagy lírikusok, például Szulejmán Fuzúlí (1480-1556) és Báki (1526-–1600), kezdetben perzsa példákat utánoztak, de idővel sajátos török stílust alakítottak ki, amely lassan kiszorította a perzsa befolyást. Kimagaslóak az irodalmi értékű tudományos prózairodalom remekei, amelyeket a történetírás, orvostudomány, csillagászat terén alkottak. Musztafa Naímá történetíró már nemcsak a történelmi események leírására szorítkozott, hanem széles tartományban elemezte is az azokat kiváltó okokat. Virágzott az életrajzírás, Kátib Cselebí (1614–-1682) az iszlám kultúra lexikonát alkotta meg arab, perzsa és török nyelven, míg Evlija Cselebí (1614–-1682) Ibn Battúta nyomdokain haladva, negyven éven át utazgatott az akkor már eléggé kiterjedt Oszmán Birodalom tartományaiban, és tízkötetes munkájában, az Utazások könyvében megörökítette emlékeit.
Fuzúli
1483–-1556
A kor legjelentősebb írója, költője
|